1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. elfogadóhely: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 87. pontjában meghatározott kibocsátóval (a továbbiakban: kibocsátó) szerződéses jogviszonyban álló, fogyasztásra kész ételt forgalmazó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet;
2. juttató: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerinti kifizető, aki az Szja tv. Alapján Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: utalvány) formájában nyújt juttatást;
3. utalvány-nyilvántartás: a kibocsátó által vezetett, a juttató által az utalványos számára biztosított utalványok
a) juttatónként és
b) utalványosonként,
egyedi beazonosíthatósággal, egységes rendszerben vezetett nyilvántartása;
4. utalványos: az a természetes személy, aki az Szja tv. alapján a juttató által juttatott utalvánnyal rendelkezik.
2. Általános szabályok
2. § Egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt.
3. § (1) Az utalvány formájában nyújtott juttatás során a juttató a kibocsátótól papíralapú utalványokat vagy elektronikus utalványokat vásárol. Elektronikus utalvány kibocsátása esetén a juttató azt a kibocsátótól megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja az utalványos számára.
(2) Az utalvány elektronikuspénz tárolására, közvetlen fizetési művelet végrehajtására nem alkalmas, készpénzre, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre át nem váltható.
4. § Az adott naptári évben juttatott utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni.
5. § (1) A kibocsátó az elfogadóhelyekkel az üzletszabályzatában meghatározott
feltételekkel köt szerződést. Az elfogadóhelyek listáját a kibocsátó a honlapján teszi közzé.
(2) A kibocsátó az üzletszabályzat elfogadóhelyekre vonatkozó feltételei meghatározásához javaslattételi jogkörrel rendelkező, az üzletszabályzatban meghatározott összetételű, legfeljebb hét tagú Tanácsadó Testületet állíthat fel.
6. § A kibocsátó az utalvány és az elektronikus utalványkártya előállítására, forgalmazására, beváltására közreműködőt vehet igénybe.
3. Papíralapú utalvány
7. § (1) A papíralapú utalvány kötelező tartalmi eleme:
a) az „Erzsébet-utalvány” elnevezés,
b) a beváltási érték forintban kifejezve,
c) az utalvány felhasználhatóságának köre,
d) annak a ténynek a feltüntetése, hogy az utalvány készpénzre, készpénz- helyettesítő fizetési eszközre át nem váltható,
e) a felhasználhatóság lejáratának időpontja,
f) a kibocsátó megnevezése és elérhetősége,
g) az utalvány vonalkódja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az utalványon feltüntethető olyan további tartalmi elem is, amelyet a kibocsátó szükségesnek tart.
8. § A papíralapú utalványt több eltérő, de száz forinttal osztható beváltási értékre kell kibocsátani.
9. § Az elfogadóhely által elszámolásra továbbított papíralapú utalványt a kibocsátó az üzletszabályzatában meghatározott eljárási rendben váltja be.
4. Elektronikus utalvány
10. § Elektronikus utalvány kibocsátása esetén a juttató egyedi műanyag azonosítót, elektronikus utalványkártyát igényel a kibocsátótól. Az elektronikus utalványkártya az elfogadóhelyi terminál által olvasható; azon keresztül elektronikus információcsere útján az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető.
11. § (1) Elektronikus utalványkártya esetén a kibocsátó a juttató megrendelése alapján, elektronikus utalvány-nyilvántartást nyit, amelyben nyilvántartja – több juttatótól származó elektronikus utalvány esetén valamennyi juttatótól származó elektronikus utalvány alapján – az elektronikus-utalvány naprakész egyenlegét.
(2) Az elektronikus utalvány-nyilvántartásban fel kell tüntetni a 7. § (1) bekezdés a)–f) pontjában foglaltakat.
12. § (1) Az elektronikus utalvány beváltása az elfogadóhelyen elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon vagy a kibocsátó által kialakított központi internetes
felületen keresztül történhet.
(2) Az elektronikus utalványkártya használatakor az elfogadóhely az elfogadott elektronikus utalványt a kibocsátónak elektronikusan továbbítja, ami alapján a kibocsátó azt beváltja.
13. § (1) Elektronikus utalvány esetén a kibocsátó köteles biztosítani az utalványos részére
a) az elektronikus utalvány-nyilvántartás forgalmának és egyenlegének egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban történő internetes, valamint
b) az elektronikus utalvány-nyilvántartás egyenlegének telefonos lekérdezését.
(2) Elektronikus utalvány esetén a kibocsátó köteles postai úton vagy az utalványos hozzájárulása esetén elektronikus úton értesítést küldeni az utalványos részére minden alkalommal, amikor a juttatótól az elektronikus utalvány-nyilvántartásra juttatás érkezik.
14. § (1) A kibocsátó az elektronikus utalvány-nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás huszonnégy hónapon keresztül nem tartalmaz érvényes, még felhasználható elektronikus utalványt. Az elektronikus utalvány- nyilvántartás megszüntetéséről és az elektronikus utalványkártya visszavonásáról a kibocsátó előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább hatvan nappal köteles tájékoztatni az utalványost.
(2) Az elektronikus utalványkártya lejárati ideje minimum három év. A huszonnégy hónapnál rövidebb időközönként nyújtott juttatás esetén a kibocsátó köteles lejáratkor új elektronikus utalványkártyát biztosítani.
5. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
16. § (1) 2012. december 31-ig elfogadóhelynek minősül a melegkonyhás vendéglátóhely is.
(2) A 2012. évben kibocsátott utalványokat olyan tartalommal kell kibocsátani, hogy az
(1) bekezdésben szereplő felhasználási mód is megismerhető legyen.
17. § A 16. § 2013. január 1. napján hatályát veszti.
Az Országgyűlés által 2011. november 21. ülésnapján elfogadott törvénymódosítások (Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. Törvény) alapján az Erzsébet-utalványt érintő, 2012. január 1. napjától hatályos jogszabályi rendelkezések
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:...
87. * Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI
Béren kívüli juttatások
70. § (4) * Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.
71. § * (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak
a) * személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b) * a munkavállaló választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
(2) Béren kívüli juttatásnak minősül
a) * a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b) * a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
81. § (4) * Felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az Erzsébet-utalvány kibocsátásának részletes szabályait.
84/T. § * (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:
(2) A 62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.
(3) 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.
(4) A 70. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (2) bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2012. évben induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
8.3. Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLVI. törvény 29. § 10. pontja.
Hatályon kívül: 2012. 01. 01.
az egészségügyi hozzájárulásról * szóló 1998. évi LXVI. törvény
3. § * (1) * A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege,
5. § (1) g) Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLVI. törvény 223. § Hatályon kívül: 2011. 01. 01.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról * szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLVI. törvény 34. § (1) a) pontja. Hatályon kívül: 2011. 01. 01.
